Az jár azon gyermekeknek, akik kibukfenceznek az etetőszékből. Szántszándékkal. Direkt. Attrakcióból.
Eddig és nem tovább tűrtük Szurmi tornászmutatványait az etetőszékben. Szépen mindig vissza - vissza tettük a lábait, popsiját és egyéb alkatrészit. Tegnapig.
Tegnap ugyanis konkrétan "kirontott" a székből, majd lábbal "megkapaszkodva" lógott a szék és a talaj között, némi kéztámaszt is igénybe véve... Ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá!!!!!!!!!!!!
Mindezt a mutatványt 1 másodperc alatt kivitelezte: amíg az Apja az uborkába beleharapott (tarhonyás husi volt a vacsi).
Ma úgy döntöttem, hogy odakötöm. Oda én! Ellenállt persze, meg próbálkozott is, de muszáj volt.
Képek mellékelve :)
Vagy elfogadja a sorsát...
Amíg eldönti, addig is szabadulni próbál: felfelé ;)